Mivé válunk felnőttkorunkra?

Rájöttem, hogy gyerekkoromban mennyire más voltam: rendetlen, karakán, álmodozó, döntésképes, erős és mindig harcba szálltam az igazságomért (a kutyámat odaadták egy rokkant embernek, hogy húzza a kocsiját, amikor ezt megtudtam, elmentem hozzá és addig bömböltem, amíg hebegve vissza nem adta - kb 7 éves voltam). Pilóta akartam lenni, szabadon szállni, és ...
... aztán láthatatlanul megérkezett az a 20-25 olyan év, amikor átváltoztam egy mindenkinek megfelelő, megalkuvó, merev, szolgálatkész, bocs, hogy élek hisztizsákká. Mi változtatott ilyenné?
Vajon gyerekként önmagam voltam, vagy az is egy személyiség-próbálkozás volt?
Ki vagyok én igazából, és mikor vagyok önmagam?
Te is felteszed néha ezt a kérdést?